A település alapítása

Zámoly település nevét, a Zamur személynévből, Árpád fejedelem egyik mondai ősétől származtatják. Más történet szerint, Árpád-házi királyunkat, Orseolo Pétert, Zámolyon fogták el és vakították meg, az alábbi szavak kíséretében: "Számolj Péter gonosz bűneidért!" A Számolj szóból származik Zámoly neve.

Első írott említésének a 14. századi krónika 1046-ra vonatkozó adatát tartják. A magyar honfoglalás után - korai oklevelek tanúsága szerint - Zámoly mai területén legalább három kisebb település létezett. Kerekszentttamás, Kér és Zámoly falu helyét az oklevelek és régészeti leletek viszonylag pontosan körülhatárolják. A települést, a Csák nemzetség birtokaként -először 1231-ben - említik.

A település történelmi múltja

Zámoly a Vértes hegység déli előterében fekvő, többutcás, szalagtelkes település. Tagolt, változatos domborzata, közelsége a megyeszékhelyhez, Székesfehérvárhoz és a Velencei-tóhoz, fekvése a helyvidéki és a síkság találkozásánál kedvező lehetőségeket kínált az itt megtelepülőknek évszázadokon át. Területén a XX. század utolsó évtizedéig a régészek két tucat lelőhelyet tártak fel az őskortól a törökkor végéig.
Székesfehérvár török kézre kerülése (1543) után Zámoly is a hódoltsági falvak sorsára jutott. Ideiglenesen el is néptelenedett, azonban az 1570-es évekről bizonyíthatóan ismét lakott hely. Gyakorlati újjászületése a XVII. Század közepére tehető, adózó népességének száma akkor alig közelítette meg a mohácsi csata előtti esztendőkben ott élt lakosság létszámát. A községet a török hódoltság utolsó évtizedeiben benépesítők a református hitet vallották magukénak, Kálvin János tanainak követői. A török elleni felszabadító háború első esztendeiben, 1683-tól 1690-ig lakói elhagyták, biztonságot nyújtó nyugat-magyarországi végvárakba menekültek.

A Rákóczi-szabadságharc időszaka újabb megpróbáltatásokat jelentett; már-már elviselhetetlen katonai terheket, és a szabadságküzdelem utolsó esztendeiben a fekete halál, a pestisjárvány követelt jelentős számú áldozatot. A XVIII. Század közepéig tartó újabb betelepítési folyamatot az új földesurak, A Hochburg, majd a Lamberg család tagjai szervezték és irányították. Zámoly földesurai a gróf Lambergeket követően János főherceg utódai, a gróf Meránok lettek.

A falu történetében a XVIII. Század a gyarapodás évtizedeit jelentette. A tősgyökeres, református hitet követő magyarok mellett megjelentek a német anyanyelvű és római katolikus hitet valló családok, majd zsidó kereskedők, haszonbérlők is megtelepedtek. Megszilárdult a helyi közigazgatás, a reformátusok és katolikusok népiskolát tartottak fenn, mindkét felekezet megépítette templomát is.

Zámoly lakói az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc időszakában a nemzeti függetlenség és polgári átalakulás meggyőződéses híveinek bizonyultak. Mozgalmat indítottak a jobbágyfelszabadítás ellentmondásainak felszámolására, nem is maradt el a büntetés: 1849 augusztusában a megszálló osztrákok egyik katonai alakulata az elöljárókat deresre húzatta és megbotoztatta. A botütések az elöljárókra záporoztak, de jelképesen a falu valamennyi lakója megszégyenült.
A XIX. Század utolsó évtizedeire jellemző boldog békeidőket az első világháború elsöpörte.

Az öt esztendeig tartó világégés a Vértes hegység peremén megbúvó települést sem kerülte el. A férfiak közül több mint kétszázan harcoltak a frontokon, közülük nyolcvanhatan haltak hősi halált. Az 1918 őszén kirobbant polgári demokratikus forradalmat szovjet-orosz mintájú követte.

A két világháború közötti viszonylag békés évtizedek alatt a helyi társadalom önszerveződésében is pozitív fejleményeknek vagyunk tanúi. Kulturális, közművelődési egyesületek jöttek létre, iskolát bővítenek, illetve építenek, a helyi mezőgazdasági termelést és értékesítést a hatékonyan működő szövetkezet fogta egybe.

1943 tavaszától, a 2. magyar hadsereg doni katasztrófájától mind többen gyászolták a fronton elhunyt hozzátartozóikat, 1944 decemberétől pedig a község területe is hadszíntérré vált. Három hónapon át dörögtek a fegyverek Zámoly térségében; 1945 januárjában szovjet katonai parancsra a községet kiürítették. Súlyos harcok dúltak a térségben, ennek lett következménye a falu kifosztása, a katonai és polgári áldozatok, a romos épületek nagy száma.
1945 tavaszán Zámolyon is megalakultak a politikai pártok, közülük a kommunisták bizonyultak a legaktívabbnak. Ebben az időszakban a községet éppen ezért a környék "kis Moszkvának" is nevezte. A földreform végrehajtása során felszámolták a Merán-uradalmat, több mint kétszáz jogosult család között 1960 katasztrális holdat osztottak fel, kétszázötven házhelyet mértek ki.

Az uradalom és a hozzá tartozó majorságok felszámolását követően a kis- és középparaszti gazdaságok túlsúlya következett be a mezőgazdasági termelésben. A szovjet típusú proletárdiktatúra azonban ellenségesen viszonyult a magántulajdonhoz: politikai nyomásra a szabad paraszti gazdálkodást a nagyüzemi (termelőszövetkezeti) váltotta fel. Felszámolták a helyi kisipart, szocializálták a kereskedelmet. Zámoly 1959-ben szövetkezeti község lett. Mind többen hagytak fel a gazdálkodással, fordítottak hátat a földművelésnek, és tették "lomtárba" kisipari eszközeiket. Az ily módon felszabaduló munkaerőt az iparosodó megyeszékhely, Székesfehérvár kötötte le.

A dinamikusan fejlődő Székesfehérvár vonzáskörzetébe tartozó községben napjainkban 2160 fő él, a működő vállalkozások száma közelít a százhoz, önkormányzó közössége ismét látja az esélyét, hogy történelme sokszori újrakezdéseinek számát egy sikerrel szaporítsa.

A település nevezetességei, értékei

A műemlék jellegű történelmi épületmaradványok (templomrom, kerekszenttamási rotunda) területén végzett régészeti kutatások során talált eszközök, tárgyak a helytörténettel foglalkozó monográfiai kiadásokban fellelhetők.

A köztéri alkotások (első és második világháborús emlékművek) a település központjában, korabeli síremlékek a temetőben találhatók. A református és katolikus templom mellett, a Zsoldos-ház, a magtárépület és néhány paraszti porta őrzi a múlt századok építészeti értékeit.

Zámoly település lélekszáma a történelem során folyamatosan változott, volt, mikor szinte elnéptelenedett, legtöbb lakosa a 19. század második felében volt. Jelenleg 2100 fő él a községben. Az itt élők családnevéből következtetve, (Pl. Cseh, Horváth, Lengyel, Németh, Tóth, Török, stb.) történelmi távlatokban, számtalan nemzethez tartozó és nemzettség tagja telepedett meg a községben.

A polgárosodás múlt századi jeleként alakult társadalmi szervezetek (Olvasókör, Egyesült Ipartársulat, Zámolyi Társaskör, Népkönyvtári Egylet, Leventeegylet, Polgári Lövész Egylet, Önkéntes Tűzoltó Egyesület) működésének folyamatossága megszakadt. Mai képviselői a Nyugdíjas Klub, Lövészklub, Futball Sport Egyesület, Vöröskereszt helyi szervezete, Gyermekbarátok szervezete, un. "rétegszervezetként" tevékenykedik. Az 1995-ben alapított Zámoly Fejlődéséért Egyesület támogatásával jött létre a település informatikai központjaként működő Teleház. Az Egyesület fejlődésének eredményeként, 2002- évben fejeződött be, "HÁLÓ" előnévvel, kiemelkedően közhasznú, un. "ernyőszervezetté" alakítása.

Zámoly készülő településfejlesztési jövőképe, koncepciója, rendezési terve, tartalmazni fogja mindazon regionális jellegű elképzeléseket is, mellyel kapcsolódik a kiadványban szereplő településekhez, a Móri borvidék sajátos turisztikai kínálatának bővüléséhez.

A 2001-ben épített Millenniumi Parkban került elhelyezésre Thury Levente keramikus művész kültéri szoborkompozíciója, mely egyúttal a nemzeti ünnepek hivatalos megemlékezéseinek a helyszínéül is szolgál.

Zámoly település történetének tárgyi eszközeit az elmúlt évtizedben - a sajnálatosan korán elhunyt- Bán Miklós gyűjtötte össze. A paraszti építészet mementójaként megőrzött épületben és környezetében, általa sajátosan "Lamborétom"-ként elnevezett területet alakított ki. A gyűjtemény néprajzi szelektálás és feldolgozás nélkül került elhelyezésre, látogatható.

Zámoly település, mint a helybeliek "büszkén" emlegetik, első helyen áll Magyarországon, az egy főre vetített Kossuth-díjas költők számát tekintve. S csak azért nem Európában, mert a külhoni költőket nem illették.

Csanádi Imre (1920-1991) költő, példátlan pontossággal örökítette meg szülőföldje, múltból a jelenbe vezető útjának történéseit. A XX. századi változások krónikásaként, versei őrzik a falu életének minden rezdülését. Sajátosan archaikus nyelvezetével, megkülönböztetett személyisége a magyar irodalomtörténetnek.

Csoóri Sándor (1930-), "A nemzet rebellise"-ként, "homo-politikus"-ként is aposztrofált költő, esszéíró és közéleti személyiség. Többszörös régiótudattal élő ember. Zámoly, Budapest, Magyarország. magyarság, Közép-Európa, Európa, a Föld egyaránt vonatkoztatási pontja világképének, amely ezekből az elemekből egyiket sem a másik rovására hangsúlyozza. A település kultúrája és hagyományai.

A település sokrétű természeti adottságai, a Vértes-hegység, a horgász tavak, a Velencei tavat tápláló víztározó, a mezők-rétek és erdők gazdag növény- és állatvilága, a levegő tisztasága, a környezet csendje, kiváló turisztikai vonzerőt képviselnek, egyfajta relaxációs teret kínálnak. Remélhetőleg, a város közelsége is elősegíti célirányos fejlesztését.

Zámoly településen, a bortermelés hosszú időkre vezet vissza, már a korabeli krónikák is számon tartják, hány "kapás" (egy nap alatt megművelhető terület) szőlőterületek helyezkedtek el, adtak megélhetést az itt élőknek. A Monarchia idejéből származó történet szerint, a Monarchiacsászári udvarba szállított első borokat Zámolyról szerezték be, s "csak" utána következtek a Móri borvidék többi pincéi. Az elmúlt tíz évben, ismét kultusza lett a bortermelésnek, minden évben sor kerül a helyi és regionális borkóstolásokra, borversenyekre. Községünk, három fővel képviselteti magát, az újjáalakult "Borbarát Hölgyek Egyesületében", s két helyi tagja van a "Brindisi Szent Lőrinc Borlovagrendnek". A kedvező fekvésű Szőlőhegy, mint üdülő-övezet is számon tartott, számosan építettek hétvégi tartózkodásra alkalmas "présházat", ahol az odavetődött vendégeket is szívesen látják.

A fejlesztési tervek szerint a település is bekapcsolódik a "Borút", idegenforgalmi programba.

 
Minden év augusztus 2. vasárnapján tartjuk a zámolyi búcsút, októberében megrendezésre kerül a hagyományos Szüreti bál.